A Királypiton

Testhossz: 90-180 cm
Táplálkozás: szinte kizárólag rágcsálókat fogyaszt
Szaporodás: 4-10 tojást tojik, amelyeket azután 2-3 hónapig költ
Kisméretű óriáskígyó, az afrikai pitonok között ez a faj a legkisebb. Mintázata és színe változatos, a tenyésztők is sok színváltozatát "teremtették meg".
A száraz, kisebb füvű szavannák, nyílt térségek lakója. A száraz évszakban nappal emlősök ásta földalatti üregekben rejtőzik, míg éjszaka vadászik kisebb gerincesekre, elsősorban rágcsálókra. Látása gyenge, elsősorban a száján lévő hőérzékelő szervre hagyatkozik.
Éjszakai állat, azonban, mikor esténként már lehűl a levegő 21 Celsius fok alá, időszakosan felhagy a vadászattal. Ilyen hideg leginkább decemberben és januárban van az élőhelyén. A hőmérséklet csökkenése stimulálja a párzási hajlandóságukat. Két vagy három évente tojik, a tojásait földalatti üregekbe rakja. A nőstény a tojások köré tekeredik, és 2-3 hónapig, a kis pitonok kikeléséig velük is marad. Ez időszakban nem táplálkozik, csak a tojásokat védelmezi, illetve izommunkájával melegíti. A költés az egészséges nőstényt nem viseli meg, de ha az amúgy is legyengült, beteg, jelentősen leromolhat az állapota. A tojásból kikelő kis pitonok már a maguk urai, önálló életre képesek. A kikelt kicsit gyakran még egy napot a tojásban maradnak, csak a fejüket dugják ki.
A fiatal 3-5 éves korukra válnak ivaréretté, és akár 20 évig is élhetnek. A leghosszabb ideig élt királypiton 48 éves korában pusztult el.
A király pitont nem csak bőréért, hanem húsáért is vadásszák, mely számos afrikai törzs kedvelt csemegéje. Veszély esetén a passzív védekezést választja, labdává gömbölyödik, fejét és farkát is elrejti. Ekkor akár görgetni és tologatni is lehet őket, ezért kapta angol nevét (ball python = labda piton).
A királypiton kedvelt terráriumi állat, egyrészt kis mérete, másrészt kevésbé agresszív természete miatt. A királypitonok ugyanis ritkán harapnak, könnyen kézhez szoktathatók. Miután hivatalosan sem tartoznak a veszélyes állatok körébe, engedély nélkül tarthatók, természetesen - védett állatról lévén szó - a megfelelő származási igazolások birtokában kell lennünk. Száraz, meleg terráriumban kell tartani, de biztosítsunk számára egy vizes medencét vagy nagyobb tálat, amelybe szívesen merítkezik. A terrárium kerülete legyen a piton testhosszának legalább kétszerese. A terrárium hőmérséklete 25-30 Celsius fok között legyen, egy olyan melegedő ponttal (pl. infralámpa alatt), ahol a hőmérséklet eléri a 32 Celsius fokot. Esténként érdemes visszavennünk a melegből, 20-24 Celsius fokra, hogy a természetes napi hőingadozást biztosítsuk. Lehetőleg tartsuk be a trópusokra jellemző 12-12 órás fotóperiódusokat.
A sikeres szaporításhoz különítsük el egymástól a hímeket és nőstényeket, valamint csökkentsük a terrárium hőmérsékletét az esti időszakban 20 Celsius fokra. A több hét eltelte után újra összeengedett kígyók remélhetően párzanak, mely aktus gyümölcse 4-7 tojás lesz körülbelül egy hónap múlva. Párzási idő végére állítsuk vissza a hőmérsékletet. A tojásokat rábízhatjuk az anyára, de ha szükség van rá, keltetőt is használhatunk. Előbbi esetben ne etessük az anyaállatot a költési időszakban. A keltetőben 29-32 Celsius fokot, és 90-100% közötti páratartalmat biztosítsunk (egyesek szerint ajánlatos 65-75%-on kezdeni, majd folyamatosan emelni majdnem 100%-ra).
|